Bencés életalakítás
"A tétlenség a lélek ellensége" (Regula 48.fejezet). A munka viszont barátja. A munka Isten parancsa az ember számára. A szerzetes számára azonban az önmegtagadás, a vezeklés eszköze és az apostolkodás módja is. A tétlenség a szerzetes számára is bűn.
A helytelenül túlfeszített, öncélúvá lett munka viszont elvon Istentől és zavarja a lélek egyensúlyát. De nem lehet a munka az önérvényesítés eszköze sem, hanem Isten- és emberszolgálatnak kell lennie, amely lehetővé teszi az embernek - akár mint személynek, akár mint a közösség tagjának - hivatása betöltését és saját maga tökéletesedését (vö.II. Vatikáni ZsinatGaudium et Spes 35.pont). Éppen ezért a munka természetes örömét nem szabad elvetnünk, sem testvéreinktől megtagadnunk.
A munka és az imádság legyen összhangban. A munka ne menjen az imádság rovására, de a szeretetből másokért végzett munka esetenként jogos ok lehet felmentésre az egyes szokásos imagyakorlatok alól.
A munka elosztása a testvérek között legyen arányos és igazságos. Lehetőség szerint legyen biztosítva minden testvér számára heti pihenőnap. (…) Aki nem tud teljes értékű munkát végezni - betegség vagy öregség miatt - az kisebb munkák vállalásával kapcsolódjék bele a közösség életébe, erejének mértéke szerint, és az imádkozást érezze kétszeresen is kötelességének.
(A Magyar Bencés Kongregáció Konstitúciója, II. fejezet 96-97.pont)