A Szent Ányos Püspökről nevezett Tihanyi Bencés Apátság apátjai
Báthory Orsolya Benigna
1. Lázár
1055-ös alapítólevélen látható a kézjegye
2. Péter
1091-ben Péter pannonhalmi apáttal együtt jelen volt a somogyvári monostor rendtagjainak eskütételén
3. Egyed
1184. III. Béla uralkodása idejéből származó periraton említik
4. Oros (Uros)
1207. előtt tihanyi apát, 1207-től pannonhalmi apát lett
Oros apát neve az utolsó hiteles tihanyi apátnév, melyet a tatárjárás előtti időszakból ismerünk.
5. T. tihanyi apát
1230-as években IX. Gergely pápa utasítását követve a zirci apáttal és a rábai esperessel együtt őrködik Oros (már pannonhalmi) apát és a zágrábi püspök közti egyezség megtartásán.
6. Icsk (Ichk)
1244-ben IV. Béla uralkodása idején adta ki a legrégebbi ismert tihanyi hiteleshelyi oklevelet.
7. Pál
1253-as iratok említik.
8. Jeromos
1264 és 1271 között számos oklevél említi név szerint.
9. "frater P. ciszterci rendi tihanyi apát"
1274. november 23-i iratból ismerjük.
10. György
1279. február 18-i földátíratási okmányon szerepel a neve.
11. Lázár
1279. márciusában már őt említik a hiteleshelyi oklevelek.
12. András
1283-ban már említik, László király uralkodása alatt megszerezte a félsziget számára a területi immunitást a megyei bírákkal és az adószedőkkel szemben.
13. Tamás
1288. május 12-i birtokperes okirat említi.
14. frater B. tihanyi apát
1293. február 9-ére datálható oklevélen szerepel a neve.
15. Rénald (Reynoldus, Renoldus, Regnoldus, Reginaldus)
1293. október 6-án bocsátott ki először hiteleshelyi oklevelet.
16. Tamás
1307. július 11-én adott ki először hiteleshelyi oklevelet.
17. Pál
1312. április 24-én adott ki adásvételt igazoló oklevelet.
18. János
1313. június 20. és augusztus 20. között ismerünk általa ellenjegyzett okmányokat.
19. Tamás
1314. és 1340. között szerepel a neve az okiratokon.
20. Kelemen
1346-os birtoklevélről ismerjük.
21. Bertold (Perchtoldus, Pertholdus)
1350. augusztus 1-én adott ki hiteleshelyi oklevelet a bakonybéli apátnak.
22. János
1360. február 29-én kelt az első hiteles irat, helyet neki tulajdoíthatunk.
23. Miklós
1361. vízkereszt nyolcadára már őt idézte meg Böbek nádor az arácsi Damjánnal szemben folytatott per kapcsán.
24. Benedek
1370. augusztus és 1371. július közti arácsi per iratai említik csupán.
25. Domonkos
1372. szeptember 15. és 1372. október 6. között került az apátság élére, azaz még oppelni (opolinai) László nádorsága idején.
26. György
1382. június 23-i oklevél említette először, utoljára az 1402. március 8-i visegrádi kúriai tárgyalás résztvevői között bukkant fel a neve.
27. Demeter
1410. március 12-én említették először az okiratok. 1424. február 5-i V. Márton pápa által kibocsátott bulla kinevezi a somogyvári Szent Egyed apátság élére.
28. Mihály
1427(?) – 1438. vízkereszt nyolcadán kiállított okmányon szerepelt utoljára.
29. frater Ugron László
1439. november 30. és 1478. október 29. között kibocsátott iratokon szerepelt. (Ő az első apát, akinek ismert a családneve.)
x. Dankházi Bálint
1480. világi kormányzó került az apátság élére.
30. K. Albert
1486. január 5-én (Szent Pál napján) írta az első magyar missilis levelet.
31. Rozvágyi (Rozvagy) Simon
1492-ben Ulászló királytól kapta meg az apátságot a csanádi főesperesi címmel, és kánonjogi doktorátussal rendelkező pap. Az adományt 1493. február 11-én kelt levelében VI. Sándor pápa is jóváhagyta, amikor Rozvágyinak "commenda"-ként adta Tihanyt.
32. frater Szegedi Tamás moldvai püspök
1503. február 21-én II. Ulászló királytól "commenda"-ként kapta Tihanyt.
33/a. Perényi Imre nádor (1519)
1515. nyarán kapta meg II. Ulászló királytól a tihanyi apátság kegyúri jogát.
33/b. János calipoli püspök
?-1521. Az apostoli széktől kapta meg "commenda"-ként Tihanyt. Perényi Imre nádor 1519-es halála után kétségtelenül ő a commendator.
34.Tandalló János
1522. szeptember 16-án a fehérvári ispotályos keresztesek konventjével hitelesen átiratja III. András füredi adományáról tett oklevelét. 1528. január 25-én Ferdinánd király által kiadott oklevélben említik utoljára.
x. Barki Bálint
1529. őszén Ferdinánd királytó kapta meg a királyságot, de birtokaihoz nem tudott hozzájutni.
1530. április 11-én Ferdinánd király a veszprémi püspökségnek adta az apátságot, és Barkinak más javadalmat javasolt. De ez az adományozás sem valósult meg.
35. Benedek
1531-ben már ő volt az apát, kinevezését János király hagyta jóvá.
1534. november 10-én ismét a Ferdinánd pártiak kezére került Tihany vára és az apátság. Ezzel kezdetét vette a katonai kormányzat és a címzetes apátok korszaka.
x. Devecseri "Csóron" András zalai főispán
1539. december 1-én lett az apátság gubernátora. Ferdinánd Devecseri "Csóron" András – a kinevezéskor még kiskorú – fiát, Jánost nevezte ki tihanyi apátnak, nagykorúságáig az apját illette a kormányzás joga. A már nagykorú Devecseri "Csóron" János, aki az eredeti királyi terv szerint szerzetes lett volna, ám nem öltözött be, s apátnak sem iktatták be; hanem mint világi báró "Freiherr von Rhobbstorff" kérte 1564-ben Tihanyvár kapitányságát.
x. Lukács (?)
1554(?)-1560. Bolla Tamás tanúsága az egyetlen bizonyíték, hogy ilyen nevű apát lett volna ebben az időszakban.
36. fráter Körmendi Gáspár domonkos szezetest
1558. október 5-en nevezte ki tihanyi apáttá Ferdinánd király. 1579-ig birtokolta a címet, inkább névlegesen, mivel a háborús időszakban nem élvezhette javadalmait.
37. fráter Flecha Máté
1579. december 15-én Rudolf király kinevezése értelmében lett már "csak" címzetes apát, mert Tihany ekkor már a török végeken volt.
38. Herovics Mátyást (előzőleg csanádi püspök és pozsonyi kanonok)
1609. szeptember 6-án nevezte ki tihanyi apáttá II. Mátyás. 1623. szeptember 1-én halt meg.
39. Ramocsaházi Mihály (előzőleg szentgotthárdi apát és pozsonyi kanonok)
1623. szeptember 15-i a tihanyi apátságba történő beiktatását II. Ferdinánd rendelte el. 1639. táján gondnokság alá helyezik számos birtokelidegenítési ügye miatt. Élete végén, 1642-43-ban már ismét ő irt alá szerződést birtokügyekben. A következő években már nem említik az iratok.
40. Marcipodari Jácint (előzőleg pozsonyi és esztergomi kanonok, sasvári főesperes ill. csanádi felszentelt püspök)
1645. október 20-án nevezte ki tihanyi apáttá III. Ferdinánd. 1671. május 11-én kelt az a szerződés, amit ő irt alá.
41. Sebestyény (Szebestieny, Sebesteny, Sebestyen) András (előzőleg pozsonyi kanonok és földvári apát) kinevezését
1672. augusztus 14-én Lipót király szentesítette. 1676-ban mondott le. (Csornai prépost lett.)
42. camerínói Salvucci Octávius (előzőleg ercsii apát, győri kanonok, mosonyi főesperes, fehérvári őrkanonok)
1677. március 29-én kapta meg adományként a tihanyi apátságot Lipót királytól. 1684-ben hunyt el.
43. Kuzmics Péter győri kanonokot
1684. május 30-án nevezte ki Lipót király. 1684. augusztus 13-án iktatták be hivatalába, melyet 1686-ban bekövetkezett haláláig viselt.
44. Telekesi István győri olvasókanonokot
1686. december 16-án nevezték ki tihanyi apáttá, tisztségéről 1701-ben lemondott.
1701. augusztus 14-én Lipót király Regondi Rajmund altenburgi apátnak adományozta a tihanyi apátságot. Ezzel Tihany önállósága megszűnt. Két évtizeden át tartozott az altenburgi apátsághoz, majd Göncz Celesztin pannonhalmi főapát idején sikerült visszaszerezni. Attól az időtől kezdve Tihany Pannonhalma fiókapátsága.
45. Regondi Rajmundot
1701. szeptember 19-én iktatják be tihanyi apátnak.
46. Reyser Ámánd altenburgi bencés
1702/3-ban lett tihanyi apát. I. József 1710. július 30-án erősítette meg kinevezését. 1716. februárjában hunyt el.
47. Grassó Villebald
1719-1740. augusztus 8. (1719. október 7-én nevezte ki Göncz Celesztin pannonhalmi főapát. 1719. október 16-a királyi kinevezés, 1719. október 27. forma szerinti beiktatás, 1719. november 9. valódi beiktatás.)
48. Lécs Ágoston
1740-1760. (1740. szeptember 19-én Sajghó Benedek pannonhalmi főapát nevezte ki, 1740. december 1-én Mária Terézia megerősítette a kinevezést, 1741. május 3-án benedicalták Pannonhalmán, 1760. január 21-én hunyt el.)
49. dr. Vajda Sámuel
1760-1795. (1760. április 16-án nevezte ki a főapát. 1760. május 2-án a Kamara előtt formai beiktatás, 1795. szeptember 29-én halt meg.)
50. Horváth Pál
1817-1832 (1816. október 21-én nevezte ki a rendi káptalan, 1817. február 28-án I. Ferenc megerősítette a kinevezést, 1832. október 10-én halt meg.)
51. dr. Bresztyenszky Béla
1838-1850. (1838. február 3-án királyi kinevezés, 1838. március 30-án főapáti kinevezés, 1838. április 22-én apáttá avatják, 1850. február 15-én halt meg.)
52. Simon Zsigmond
1864-1891.
53. Halbik Ciprián Gáspár
1894-1927.
54. Mázy Engelbert Nándor
1927-1933.
55. dr. Sarudy (Strommer) Viktorin Ignác
1933-1939.
56. Gidró Bonifác István
1940-1950. (1950. november 27-től Pannonhalmán élt.)
/Az apátság vezetői közül a világiakat nem jelöli sorszám. A 33.-ként jelöltek azonos időszakban próbálták megszerezni az apátság kegyúri jogát./
A SZENT ÁNYOS PÜSPÖKRŐL NEVEZETT TIHANYI BENCÉS APÁTSÁG PLÉBÁNOSAI
- 1685-1702. Baranyai János
- 1710. "pap urat" említenek
- 1730-? Márkus Marián
- 1740-? Mórocz Béla
- 1778-? Károly Fábián
- 1787-1807. Kovács Flórián
- 1807-1809. Farkas Fülöp
- 1809-1810, Pacsay Tibor
- 1810-1811. Bosnyák Móricz Márton
- 1811-1812. Horgas György Lajos
- 1812-1814. Polgár László Ignác
- 1814-1817. Borsó Gellért
- 1818-1820. Pénzes Zsigmond József
- 1820-1821. Nagy Boldizsár Károly
- 1821-1824. Cziráky Konstantin János
- 1824-1827. Mászni Szilveszter Ádám
- 1827-1831. Belák Ciprián Mihály
- 1831-1832. Halbsch Günther Ignác
- 1832-1838. Kovács Márk János
- 1838-1839. Kovács Villebald Endre
- 1839-1843. Góry Anasztáz János
- 1844-1847. Horváth Bálint István
- 1847-1849. Penner Román Sebestyén
- 1849-1853. Hiros Bernát Károly
- 1853-1856. Vaszary Egyed János
- 1856-1858. Csillag Rupert Antal
- 1858-1860. Bády Izidor János
- 1860-1864. Hiros Bernát Károly
- 1864-1866. Apa Benedek Ignác
- 1866-1872. Novák Ede György
- 1872-1886. Vincze Paulin István
- 1886-1900. Neumayer Gellért József
- 1900-1902. Sipőcz Benedek János
- 1902-1905. Ross Mór Gyula
- 1905-1908. Perényi Otmár Pál
- 1908.(-1909.) Gratzer Pius Pál
- 1908-1910. Székely Damáz István
- 1910-1914. Bozmánszky Gyárfás Boldizsár
- 1914-1915. Vörös Balduin Mihály
- 1915-1916. dr. Juhász Mihály József
- 1916-1918. dr. Hegyi Damján Károly
- 1922-1923. Lakner Kelemen Béla
- 1923-1928. dr. Faludi Marcellin Mihály
- 1928-1929. Bozmánszky Gyárfás Boldizsár
- 1929-1930. Hinn Damaszcén Ferenc
- 1937. nyara Kardos Benő Ferenc
- 1937-1962. dr. Vass Alberik Sándor
- 1963.1965 dr. Dóczy László Zsigmond
- 1965.1985 Hegyi Lajos
- 1985-1990 dr. Mail József
- 1990-1994 Pászthory Valter György
- 1994- dr. Korzenszky Richárd Miklós
Felhasznált irodalom:
- A pannonhalmi Szent Benedek – rend névtára 1802-1986, összeáll.:Berkó Pál és Legányi Norbert
- A pannonhalmi Szent Benedek – rend története X-XI. köt. szerk: Erdélyi László
- A Veszprémi Főegyházmegye Névtára 2000