Habsburg György beszéde
Excellenciás Érsek Atya!
Elnök Úr!
Nagykövet Úr!
Képviselő Urak!
Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!
Hihetetlen nehéz beszélni egy ilyen jó szónok után, mint az elnök úr,. Különösen olyan valakinek, aki pár évvel ezelőtt még nem volt képes magyarul beszélni, s csak az utolsó években tanult magyarul. Szeretném elmondani, hogy nekem, aki egy család képviseletében szólhat itt, ez egy nagyon fontos esemény. És nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma önökkel itt együtt lehetek. Ebben az évben nem csak a Kálvária felállításának nyolcvanadik évfordulóját ünnepeljük, de azt is, hogy 140 évvel ezelőtt született nagyapám, IV. Károly. Számos esemény összeköti a családomat Tihannyal. Természetesen az édesapám mindig nagyon közel állt a bencésekhez, akik itt vannak Tihanyban. Bencés tanárai voltak. Nem szabad elfelejteni, hogy nagyapám itt töltötte Magyarországon az utolsó éjszakát. És a következő napon innen ment Bajánra, onnan egy angol hajóval tovább Madeira szigetére, ahol pár hónap múlva meghalt.
Elmondhatnám, hogy az itteni kálvária nagyapámnak személyes kálváriája is. Erről a helyről kellett elhagynia Magyarországot. Ő nagyon szerette ezt az országot. Nagyon büszke volt rá, és nagyon fontos volt neki az az eskü, amit a koronázáskor tett.
Az alatt az idő alatt, amíg király volt, sokkal több időt töltött Schönbrunnban, de mindig jobban szeretett Magyarországon lenni. Ezt a Magyarország-szeretetet ő továbbadta az édesapámnak, aki mindig nagyon közel állt Magyarországhoz, és aki mindig próbálta követni az Európai Parlamentben mindazt, ami itt történik, és minden információ, amit Magyarországról kaphatott, hihetetlenül fontos volt neki.
Miután nagyapám meghalt Madeira szigetén, létrejött az imaliga, és nagyon örülök, hogy itt jelen van az imaliga magyarországi elnöke, Hittig Gusztáv úr. Az imaliga továbbvitte nagyapám emlékét, és a Vatikánban szorgalmazták, hogy boldoggá avassák. Ez 2004-ben megtörtént. Magam ezt egy történelmi különlegességnek vagy csodának tartom, hogy éppen ebben az évben, 2004-ben, amikor Magyarország teljes jogú tag lett az Európai Unióban, döntötte el János Pál pápa, hogy boldoggá avatja nagyapámat. Különösen ebben a pillanatban, amikor minden, amit nagyapám remélt, hogy Magyarországgal kapcsolatban sikerülni fog, hogy békében lesz az ország, hogy biztonságban él majd az ország, hogy fejlődés lesz ebben az országban, - mindaz, amit az Európai Unió garantálni tud, - pontosan ebben az évben avatják boldoggá a nagyapámat. A fájdalmas határok, amelyeket a történelem okozott nekünk, az Európai Unión belül el fognak tűnni. És mi újra együtt leszünk az Európai Unióban.
Sok mindenre lehetne emlékezni itt, amikor alakul az új Kálvária, ezek a gondolatok itt mindig jelen lesznek, amikor ezzel foglalkozunk.
Nagy öröm nekem, a család egyik tagjának ezt a napot Önökkel együtt tölteni. Hálásan köszönöm a Polgármester Úrnak mindazt, amit tett, hogy ez a munka tovább folytatódik. És reméljük, hogy rövid időn belül egy gyönyörű szép Kálvária lesz itt Tihanyban. Önnek, és mindenkinek nagyon sok sikert kívánok a munkához!