Programok > Túrák

A Tihanyi-félsziget természeti kincsei

A Tihanyi-félsziget számos vonatkozásban egyedülálló nemcsak hazánkban, de Európában is. Különleges földrajzi helyzete, kialakulásának sajátosságai, mai tájképi megjelenése, földtani és történeti emlékei, ritka növény- és állatfajai mindmind a legszebb és legféltettebb kincseink közé emelik.

A természetet kutató és védő szakemberek számára a Tihanyi-félsziget értékei régóta ismertek. Itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete 1952-ben. A Tihanyi Tájvédelmi Körzet később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. A természeti értékek európai szintű elismerésére 2003-ban került sor: az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek. Az ötévente felülbírálásra kerülő elismerést hazánkban harmadikként vehettük át, a Szénás-hegyek Fokozottan Védett Terület és az Ipoly-tarnóci Ősmaradványok Természet-védelmi Terület után, s Európában is ugyancsak rangos a diplomás területek listája. A félsziget természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A cél kettős: bemutatni és megvédeni. Az ellentmondás feloldható, a megoldás az Önök kezében van. Kérjük, tartsák be a korlátozásokat, melyeket e kiadványban is közzéteszünk!

 

 

A félsziget kialakulása, éghajlata

A félsziget alapját a Pannon-tengerből származó üledékek, homok- és agyagrétegek alkotják. E fosszíliákban gazdag kőzetből mosta ki egykor a Balaton a Congeria-kagylók héjának marad- ványát, mely aztán "kecskeköröm" néven vált híressé. A pannon üledékek fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, ezek teszik ki a félsziget fő tömegét. A mintegy hét millió évvel ezelőtt működő tihanyi tűzhányóból azonban nem történhetett lávaömlés, mivel a kőzetolvadék még a felszínre érése előtt vízzel átitatott üledékkel találkozott. A keletkező gőz hatalmas robbanásokat okozott, kisebb-nagyobb kőzetdarabokat, port és hamut repítve a levegőbe (un. Surtsey-típusú vulkanizmus). Az első kitörési fázisban a robbanások nagy mélységben zajlottak, így a bazaltdarabkák mellett szilur fillit és permi vöröshomokkő szemcsék is kilökődtek, s a félszigetre jellemző szürkésbarna bazalttufa a leülepedő kőzetszemcsékből állt össze. A kirepülő nagyobb darabok, "bombák", a még puha üledékbe csapódva apró krátereket képeztek.

A későbbiekben további két fajta vulkáni működésre – Stromboli és Hawaii típusúra – is sor került, így aztán a tűzhányók jelentős mértékben hozzájárultak a terület változatosságához. A félsziget peremén végigfutó magaslatok tulajdonképpen az egykori kalderaperemek maradványai, s a kitörési centrumok, a kráterek helyén kialakult lefolyástalan medencékben beltavak víztükre csillog. A változatos összetételű és szemcseméretű bazalttufa-rétegek a későbbi kéregmozgások miatt összetöredeztek, elmozdultak, kibillentek eredeti helyzetükből, s formagazdagságukat tovább növelte az erózió, különösen a szél pusztító munkája. A festői szépségű alakzatok a félsziget számos helyén geológiai feltárásként bukkannak elénk, s nemcsak a földtan szakértőit kápráztatják el.

A tűzhányók tevékenységét a későbbiekben hévforrásos utóvulkáni működés követte. A tektonikus repedések mentén a mélybe szivárgó vizek a lassan kihűlő magma hőjének hatására felmelegedtek, s vulkáni gázokkal, főként szén-dioxiddal és kén-hidrogénnel keveredtek. A felfelé áramló agresszív gőzök az idősebb kőzetekből (mészkőből és homokkőből) karbonátot, kovát oldottak ki, melyet aztán a felszínen, a hirtelen nyomás- és hőmérséklet-csökkenés következtében leraktak. Az így kialakuló, igen változatos szerkezetű és összetételű mészkövet gejziritnek nevezik, s ebből a kőzetből épülnek fel a Tihanyi-félsziget híres gejzírkúpjai. A félszigeten hajdan százötvennél is több lehetett belőlük, mostanra 60-80 körül lehet a számuk. Többnyire csoportosan helyezkednek el, vagy egy-egy geológiai törésvonal mentén alkotnak hullámos gerinceket. A gejzirit ellenállóbb a bazalttufánál, így a félsziget legmagasabb részei azok maradtak, melyeket sapkaként borít a forrásmészkő: a Csúcs-hegy, a Nyereg-hegy, de – nyilván nem véletlenül – egy gejzirit-tömbre épült a Tihanyi Bencés Apátság épülete is. A bányászat vagy az erózió miatt néhol feltárultak a belső, nagyobb üregek, ilyen a Csúcs-hegy barlangja, vagy az apátság melletti Forrás-barlang. A félsziget éghajlatában jelentős szerephez jutnak a dél-európai, szakszóval szubmediterrán vonások, melyeket kiegészít a Balaton víztömegének szélsőségeket csökkentő, kiegyenlítő hatása. A tavasz lassan melegedő, emiatt a késői fagyok hatása kisebb, aztán a nyár forró és száraz, a sötét színű sziklák és talajok miatt helyenként nehezen elviselhető a hőség. Az ősz többnyire csapadékkal köszönt be (ez is a szubmediterrán éghajlat hatása), és csak lassan, késve távozik. Az igazán hideg és havas tél csak a balatoni jégtakaró kialakulása után köszönt be.

A területen tartózkodásuk alatt kérjük a következőket betartani:

Gépkocsijukat hagyják a településen található parkolókban!

A településeken kívül csak a kijelölt útvonalakon haladjanak!

Semmilyen módon ne károsítsák a természeti értékeket, ne szedjenek virágot, ne gyűjtsenek köveket, állatokat!

Ne szemeteljenek: a feleslegessé vált papírt, hulladékot, műanyag palackot vigyék magukkal a településen kihelyezett szeméttárolókig!

Ha mindezt betartják, örömmel fognak ide visszatérni.

A túrák és programok során a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai mutatják be a félsziget történetét, élővilágát, természeti és kultúrtörténeti értékeit.

További információk

Tihany Turizmusáért Egyesület,
Tihany Aranyház u. 30.,
06-30-279-16-78,
acsizma@gmail.com

Tihany info blog

Friss program és rendezvényinformációk olvashatóak a Tihany-info blogon.

Megújult a Tihany Turizmusáért Egyesület honlapja

Egyesületi összefogásban megújult az Tihany Turizmusáért Egyesület honlapja. Benne kulturális és programinformációk, valamint egy online szállás foglalási rendszer.