Kálvária
1926-tól kezdve néhány év alatt közadakozásból épült meg az ország legszebb 20. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves kőből készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejtő domboldal tetején épült fel Krisztus kőkeresztje, a háttérben pedig gejzirites mészkőtömbökből épített "hármas halom" és IV Károly magyar király bronztáblája. A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták. 1992. március 28-án ünnepélyesen elhelyezték az újjáépítendő kálvária alapkövét. 1998-ban kezdődtek meg a munkálatok, majd 2000. október 15-én adták át az addig elkészült új stációoszlopokat, és az ideiglenes felállított három fakeresztet. A IV Károly Kálvária Alapítvány azóta is szívesen fogadja az adományokat.
Visszhang
A Kálvária mellett keletre fekszik. A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhang-dombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes időben, különösen este, ma is hűségesen ismétli szavainkat.